0. nap

A mai nap az utazással telt el. Szegedről éjszaka 1.50-kor indultam, s délután 15.45-kor érkeztem meg Scarborough-ba. Manchesterig repülővel utaztam, onnan pedig vonattal Scarborough-ba. A szállásom kb. 12 percre van gyalog a vasútállomástól, s mindössze kb. 8 percre az iskolától. Még ma este elsétáltam az iskolához, hogy holnap könnyen oda tudjak találni.

1. nap

Az első óra az Anglolang iskolában minden nap 9-kor kezdődik, de kérték, hogy az első napon mindenki egy kicsit korábban érkezzék. Én 8.45-re értem az iskolába, a recepción kaptam egy gyors eligazítást, majd megkerestem a csoportomat. Néhányan már bent ültek a teremben, így bemutatkoztunk egymásnak. Kiderült, hogy van a csoportban még egy tanár Magyarországról, Éva, aki Budakesziről érkezett. A délelőtti foglalkozásokon együtt vagyunk, a délutánin viszont nem, mivel ő módszertani, én pedig technológia kurzusra jelentkeztem. Egy tanítási nap 2 részre van osztva: a délelőtti órákon a nyelvi készségek (ezen belül is elsősorban a beszédkészség) fejlesztése történik, nagyon sok új, a mai nyelvben használt szóval, kifejezéssel ismerkedünk meg, ill. brit szokásokról, kultúráról tanulunk, pl. mi a sorban állás eredete, etikettje. 13.00-kor ebédszünetünk van, mindenki a magával hozott szendvicsét fogyasztja el, jó idő esetén az iskola kertjében található egyik padnál, rossz idő esetén az iskola épületében található ebédlőben. A tanítás 14.00-kor folytatódik, minden tanuló abba a csoportba megy, amelyik kurzusra jelentkezett. A délelőtti foglakozáson 14-en vagyunk (2-en Magyarországról, 1 Németországból, 3-an Olaszországból, 1 Svájcból, 3-an Lengyelországból, 2-en Bulgáriából, 1 Dél-Koreából, 1 Csehországból), a délutánin 8-an (2-en Olaszországból, 5-en Bulgáriából, valamint én Magyarországról).
A mai napon a délutáni óra elmaradt, mert városnézésre vittek bennünket busszal. Több szép nevezetességet is megtekintettünk Scarborough-ban, nekem az Italian Garden különösen tetszett. A közös városnézés után még gyalogosan is sétáltam egy kicsit a városban, majd egy bevásárlás után visszamentem a szállásra. Mai napra ennyi elég volt, mert még az utazást nem sikerült teljesen kipihennem.

2. nap

Az első óra 9-kor kezdődött Lindával. Csoportokban átismételtük az előző órán vett új szavakat, majd olyan szavakkal, kifejezésekkel, akronímákkal folytattuk, amelyek nemrég keletkeztek az angol nyelvben, de egyre gyakrabban használatosak, mint pl. mouse potato, FOMO, tomoz.
A szünet után Dannel a mobil telefon előnyeit és hátrányait vitattuk meg több szempontból, majd megnéztünk egy rövid videófilmet, amit a BBC készített egy kelet-londoni középiskolában. A rövidfilm arról szól, hogy 9 diák elhatározza, hogy 1 hétig nem fogja használni a mobiltelefonját. Beszélnek arról, hogy mivel töltötték el a hirtelen kapott sok szabadidejüket, s elmondják azt is, hogyan sikerült "túlélniük" ezt az egy hetet telefon nélkül, ill. akiknek nem sikerült, elmondják, miért nem. A film alapján kérdésekre kellett válaszolnunk, majd csoportokban ellenőriztük a válaszainkat, végül megvitattuk a véleményünket a témával kapcsolatban.
Ebédidőben szerencsére kisütött a nap, így az iskola udvarában tudtuk elfogyasztani az ebédünket egy jó kis beszélgetés keretében.
Ebéd után folytatódott a tanfolyam technológiai ismereteink bővítésével. Megismerkedtünk 2 applikációval, az egyik a plickers applikáció volt, ami hasonlít a Kahoot-hoz, de a diákoknál nem kell, hogy legyen mobiltelefon, csak a tanárnál. A másik applikáció a Screencastomatic, aminek a segítségével mi tanárok is nagyon könnyen és gyorsan tudunk videókat készíteni, de szükséges ehhez egy jó mikrofon.
Az iskola után sétáltam egyet a városban, elmentem Anne Brontë sírjához, majd felsétáltam a várhoz, ami csupán néhány méterre van.
Vacsora után visszamentem az iskolába, ahol az iskolának a mozitermében nekünk tanároknak levetítettek egy romantikus thrillert, aminek a címe "Separate Lies" (a magyar címét nem tudom). Érdekes és elgondolkodtató volt a film. Összességében úgy gondolom, jó kis nap volt a mai.

3. nap

A mai napra az iskola egykulturális kirándulást szervezett a tanulóknak. 8.45-kor találkoztunk az iskola mögött, majd busszal elmentünk Robin Hood's Bay-be, egy nagyon hangulatos tengerparti városkába. Senki nem tudta, miért Robin Hoodról kapta a helység a nevét, talán azért, mert régen sok volt a csempész errefelé. Innen az utunk Whitby-be vezetett, ahol először felmentünk a St. Mary templomhoz, ami egy dombon áll (nagyon jól lehet messziről látni), s amihez 199 lépcső vezetett, majd innen átsétáltunk az apátság épületéhez. Miután körbesétáltuk az apátságot, visszasétáltunk a városba, a hangulatos, szűk utcácskákban barangoltunk, majd beültünk ebédelni a Magpie Café-be, ahol az országban a legfinomabb fish and chips-et készítik. Ennek ellenére én nem ezt választottam, hanem grillezett lepényhalat héjában grillezett újburgonyával. Most ettem először lepényhalat, nekem nagyon ízlett. Ebéd után még maradt egy kis időnk további városnézésre, így megkerestük Cook kapitány szobrát, majd annak a hajónak az élethű másolatát, amelyikkel felfedezte Ausztráliát. Mielőtt visszaültünk a buszba, vettem egy kapucsínót az egyik kávézóban. Bár ne tettem volna, porból készítették, jól felvizezve, nem is bírtam meginni, ott kellett hagynom.
Whitby állítólag nem változott semmit az elmúlt 114 évben, amikor is Bram Stoker megírta a híres Drakula történetét Whitbyben. A városka télen ködbe borul, s ez ihlette az írót a történet megírására, amikor kedvenc padjáról lenézett a városra.
A következő állomás Goathland volt, ami két dologról is híres. Itt található az a híres vasútállomás, ami a Harry Potter filmekben szerepel, illetve itt forgatták a Heartbeat angol sorozatot, ami Nagy Britanniában nagyon népszerű volt néhány évvel ezelőtt. Úgy döntöttem, majd megnézek egy-két részt belőle otthon, ha sikerül megtalálnom az interneten. A filmben egyébként Aidensfield a helység neve. A városka másik nevezetessége, hogy rengeteg birka sétál mindenfelé, s egyáltalán nem félnek az emberektől, inkább nekünk kell vigyáznunk.
A kirándulás utolsó állomása (ekkor már mindenki elég fáradt volt) Thorton Le Dale volt, egy pici városka, ahol Anglia legszebb vidéki háza (cottage) található. Valóban nagyon szép a ház, de nem tudom, hogy tényleg ez lenne-e a legszebb vidéki ház Angliában. Nagyon szépen gondozott, nagyon jó állapotban van, nagyon szép virágos előkerttel.
Az iskolához 17.30 körül értünk vissza, s Scarborough esővel várt minket. Egész nap ragyogó napsütésben volt részünk, szerencsére az eső is néhány perc múlva elállt.
A mai nap kellemesen elfáradtam, ezért úgy döntöttem, vacsora után egy kicsit tv-t nézek, hátha találok valami jó programot.

4. nap

Lindával szokás szerint átismételtük az előző órán vett új szavakat, kifejezéseket. Hiába figyeltem és jegyzeteltem nagyon szorgosan a múlt órán, mégis az ismétlésnél volt számomra 1-2 teljesen ismeretlen kifejezés, mint. pl fleapit vagy a grey pound. Mentségemre szolgál, hogy ezeket csak megemlítette Linda az előző órán, de most az ismétlésnél mégis előkerültek. Ez is mutatja, hogy nagyon kell figyelni az órán minden apróságra. Az ismétlés után átvettük azokat a kifejezéseket, amelyekre az előző órán már nem maradt idő.
Ezt követően életmódról beszélgettünk csoportokban, párokban. Ehhez előtte azonban újabb kifejezésekkel bővítettük a szókincsünket, mint pl. disposable income, nanny state, class mobility, stb. 3 fős csoportokban kérdéseket kellett összeállítanunk ezeknek a kifejezéseknek segítségével, majd a számunkra kijelölt tanulóval megvitattuk a kérdéseinket.
Az óra végén Linda elbúcsúzott tőlünk, mert szombaton lesz az esküvője, így holnap szabadságon lesz. Helyette Allison fogja az órát tartani, aki tegnap a kiránduláson az idegenvezetőnk volt.
A szünet után Dannel folytattuk a tanulást. Félbevágott képeket kaptunk, s mindenkinek meg kellett keresnie a párját úgy, hogy egymásnak leírtuk, kinek mi látható a képén. Volt 1-2 nehezen párosítható kép, de ettől volt érdekes a feladat. Miután összeraktuk a képeket, a pároknak a csoport előtt mesélnie kellett a képről, ill. Dan kérdéseire kellett válaszolni.
Ezután kaptunk kérdéseket fényképezési szokásainkra vonatkozóan, s párokban kellett megoldani ezeket a feladatokat. Nekem a Dél-Koreai tanárnő jutott, s mindketten meglepődtünk azon, hogy habár mennyire eltérő kultúrában élünk, mégis teljesen egyforma választ adtunk majdnem minden kérdésre.
Az utolsó órán az ebéd előtt tovább folytattuk a képleírást. Párokban kaptunk 1-1 képet, s hozzá kérdéseket. Amikor csoportban átbeszéltük a képeket, akkor derült ki, hogy mindegyik képen ugyanaz a személy látható, de más és más helyzetben.
A hozott ebédet szokás szerint az iskola udvarán fogyasztottam el néhány diáktársam társaságában.
Ebédszünet után következett a technológia óra. Nagyon tetszik ez a blokk, s nagyon hasznosnak is találom, mert a tanárunk Dan, a mi kéréseinkhez igazítja az anyagot, s mi diktáljuk a tempót is. A mai napon az Explaineverything alkalmazásba. Ennek segítségével lehet videót készíteni, majd könnyedén feltölteni a youtube-ra.
Ezután a Google által kínált lehetőségeket néztük meg. Megtanultam, hogy lehet egy kérdőívet vagy tesztet, vagy szövegértési feladatot összeállítani, s megosztani másokkal (diákokkal), s hogyan tudom leellenőrizni a munkájukat.
A szünet után gyakoroltuk a Dan által megmutatott dolgokat. Röviden a bitly-t is átnéztük, ami nagyon hasznos linkek címének rövidítésére.
Iskola után bevásároltam, majd a vacsora után sétáltam egy nagyot a tengerparton. Találkoztam több diákkal és tanárral is az iskolából, volt akinek integettem, volt akivel beszélgettem egy jót. A mai nap is nagyon jónak és hasznosnak bizonyult.

5. nap

Elérkezett a tanfolyam utolsó napja. Ma nem volt Linda, mert holnap lesz az esküvője. Helyette Allison volt, aki szerdán a kiránduláson az idegenvezető volt. Párokban megadott szempontok alapján a nanny state-ről beszélgettünk, majd kis csoportokban is megosztottuk a véleményünket. Egy kissé elhúzódott a beszélgetés, de mindenkinek volt véleménye a témával kapcsolatban. Majd valahogy a beszélgetés a bal és jobb oldali közlekedésre terelődött. Kiderült, hogy 76 országban közlekednek a bal oldalon, s Európában is a bal oldalon közlekedtek az emberek, amíg Napóleon (majd Hitler) nem változtatott ezen. Utána néztem, s kiderült, hogy Magyarországon 1941. július 6-án tértek át a jobb oldali közlekedésre az utakon. Hihetetlen!
Dannel a mai napot kineveztük Oatcakes Day-nek, mivel Dan nagyon szereti a zabkekszet, s ma hozott nekünk az órára. A többségnek nem ízlett, mert kiderült, hogy Dan natúr, azaz cukormentes kekszet szokott enni (lehet akár sajttal is enni, vagy lekvárral, vagy csak úgy), nekem viszont nagyon ízlett. Meg is kérdeztem, mi a márkája (nairn's), s délután vettem egy dobozzal, hazaviszem, hogy kóstolja meg a család.
A kis csemegézés után mindenkinek gyerekkori emlékeket kellett felidéznie, s megadott kérdésekre kellett válaszolni a társának. Utána mindenki mondott 1-2 érdekességet a beszélgetőpartneréről a többieknek. Ezt követően 6 11 éves diák jövőbeli terveiről olvastunk (50 évvel ezelőtt kérdezték meg őket, szerintük mit fognak csinálni 25 éves korukban) Mindenki kapott egy nevet, elolvasta a szöveget, majd elmesélte a társának. A szünet után csere történt, s mindenki elolvasta, hogy hogy alakult annak a gyereknek az élete, akit a társa kapott előzőleg, majd megosztottuk az információt egymással.
Az óra végén egy vicces kérdőívet töltöttünk ki egymásról, hogy az egy hét alatt ki mennyire ismerte meg a másikat. Mindenki kapott egy kérdést, s 3 választ kellett megadni (1 igaz, 2 hamis), majd felolvasta a többieknek, s nekünk pedig ki kellett találni a választ. Én egész ügyes voltam, mert nekem 13-ból 8 sikerült.
Azt terveztük, hogy elmegyünk ebédelni a közeli parkba, de ma annyira meleg volt, hogy inkább mindenki egy árnyékos helyet keresett. Alig akartam elhinni, hogy Angliában vagyok. Eddig mindennap elég hűvös volt.
Ebéd után eljött az utolsó technológia óra Dannel. Dan megpróbálta a lehető legtöbb információt megosztani velünk, így a két óra között nem tartott szünetet, jól el is fáradtunk. Átbeszéltük a Google drive-on belül a Google site használatát, ami kiválóan alkalmas blogok írására (ha tudtam volna, valószínűleg azon kezdtem volna el írni ezt a blogot is, bár ezzel az alkalmazással is elég könnyű). Egyszerű beilleszteni ide egy képet, youtube videót, korábban összeállított kérdőívet, quiz feladatot, s akár egyszerre meg lehet osztani másokkal. Utána egy kis ideig gyakoroltuk ennek a használatát. Akik jövő héten maradnak még, nekik több lehetőségük lesz a gyakorlásra. Most egy kicsit sajnálom is, hogy csak 1 hetes kurzusra jelentkeztem. Az óra vége felé még egy utolsó alkalmazást néztünk át: book creator. Ennek segítségével a tanár egyedül, vagy akár a diákok közreműködésével tud lapozható könyvet összeállítani. Úgy gondolom, a fő vonzereje ennek az alkalmazásnak a motiváció, mivel a végtermék nagyon látványos.
Röviden még belepillantottunk a quizlet-be, de ez inkább csak kóstoló volt.
Búcsúzóul Dan még ajánlott egy weboldalt, ami tanárokat tanít videók segítségével különféle alkalmazások, weboldalak használatára.
Az óra végén szomorú búcsút vettem csoporttársaimtól, vannak, akik szintén a hétvégén hazautaznak, s vannak, akik még maradnak egy hetet. Nagyon jó kis csapat volt.
Délután sétáltam még egy kicsit a városban, s este jó fáradtan értem haza, vacsora után még ennek a blognak a megírására is nehezen tudtam rászánni magam. Holnap lesz az utolsó napom a hazautazás előtt, Yorkba fogok elmenni egy kis városnézésre.

6. nap

Eljött az utolsó napom Angliában, holnap reggel már indulok haza. Úgy döntöttem, ezt a napot városnézéssel töltöm, s vonattal elmegyek Yorkba. Mivel hétfő munkaszüneti nap Nagy Britanniában, ezért az Anglolang nyelviskolában sem lesz tanítás, helyette kirándulást szerveznek a tanulóknak Yorkba. Akkor én már sajnos nem leszek itt, így most egyedül utaztam oda. Amikor korábban jártam ott, szakadt az eső egész nap, így nem igazán tudtam élvezni a városnézést. Ma viszont kegyes volt velem az időjárás, igazi nyári idő volt, sütött a nap, s 27 fok volt. Ellátogattam a vasútmúzeumba, a York-i székesegyházhoz (ami sajnos fel volt állványozva), a piachoz, a Shambles utcába, ahol vettem egy nagyon szép vászontáskát, majd csak úgy sétálgattam a belvárosban. Végül elmentem a várhoz, ahol a múzeumba is bementem. A jegy nem olcsó, de cserébe több kiállítást is meg lehet nézni. Kb. jó másfél órát el is töltöttem a múzeumban, mire az összes kiállítást végignéztem. Mire visszaértem Scarborough-ba, jól elfáradtam, de vacsora után még utoljára lesétáltam a tengerparthoz, hogy elbúcsúzzam a várostól.
Reggel szerencsére nem kell korán kelnem, a vonat csak 9.44-kor fog indulni. Ha minden jól megy, 12.35-re fogok a repülőtérre érni Manchesterben, a gépem pedig 16.40-kor fog felszállni (magyar idő szerint 17.40-kor). Úgy számolom, hogy kb. 23.30-ra fogok hazaérkezni Szegedre.

7. nap

Tényleg jól számoltam, pont 23.30-kor rakott ki engem a Pegazus Transzfer minibusza. Az utazáson minden rendben volt, csak egy kissé fárasztó volt egész nap utazni, de megérte.